Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 53 találat lapozás: 1-30 | 31-53

Névmutató: Stefan cel Mare /moldvai vajda/

1992. július 2.

A putnai kolostorban az ortodox egyház szentjévé avatták Stefan cel Mare moldvai fejedelmet, aki 1457-1504 között uralkodott. /MTI/ A ceremónián a román politikai, társadalmi, egyházi élet vezetői vettek részt, nagyszámú besszarábiai és észak-bukovinai vendég is megjelent. Meghívták Snegur moldávaiai elnököt is, aki végül lemondta részvételét.

1995. november 21.

Nov. 21-én Borbély László RMDSZ-képviselő parlamenti felszólalásában felhívta a figyelmet, hogy súlyos veszélyt jelentenek a demokratikus társadalomban a képviselőházban osztogatott kiadványok, így a Szabad Köztársaság Párt "Stefan cel Mare" lapjában közzétett fasiszta törekvések, amelyek a romániai magyaroknak a második világháborúban gázzal elpusztított zsidók sorsát szánják. Hasonló a Nemzeti Jobboldal Pártja kiadványa, Cornel Brahas képviselő gondozásában megjelent brosúra /Neagu Cosma: Egyes nemzeti kisebbségek hozzájárulása Románia bolsevizálásához/, amely Románia sírásóinak nevezi a magyarokat és a zsidókat. A szerző utalva arra, hogy a Magyar Népi Szövetség vezetőit 1947-ben letartóztatták és 1964-ig börtönbe zárták, felteszi a kérdést: "Mikor kerül sor az RMDSZ mai vezetőire is?" Ezt a könyvet a parlament könyvesboltjában árusítják. Borbély László a főügyészség intézkedését kéri, mert ezek a kiadványok kimerítik a rasszista gyűlöletszítást. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 22., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 23., 668. sz./

1996. augusztus 20.

Nagybánya legjelentősebb középkori műemléke a Szent István templom tornya, az István torony. A templom leégett, de a torony megmaradt. A torony a turistáknak kiadott füzet szerint Nagy István /Stefan cel Mare/ moldvai fejedelem emlékét őrzi. Ez történelemhamisítás. Az 1387-es oklevél már Szent István király templomáról beszél. Stefan cel Mare ezzel szemben 1457-1504 között uralkodott. Továbbá a tornyot Hunyadi János építtette, ezért is nevezték a tornyot Hunyadi-toronynak a múlt században. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

1996. augusztus 20.

1997. augusztus 10.

Aug. 10-én, vasárnap, a Református Világszövetség XIII. Nagygyűlése keretében /melyet Debrecenben tartanak/ Debrecen négy református templomában határon túli magyar lelkészek - Erdélyi Géza szlovákiai püspök, Gulácsy Lajos kárpátaljai püspök, Tőkés László erdélyi püspök és Csete- Szemes István vajdasági lelkész - hirdettek igét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

1997. augusztus 21.

A Református Világszövetség Debrecenben tartotta 23. Nagygyűlését. A Református Világszövetség /RVSZ/ sajtószolgálatának tudósítója, Jerry L. Van Marten aug. 14-én kiadott jelentésében élesen elítélte Tőkés László egységesítő javaslatát "AZ RVSZ ellenkezése ellenére Tőkés a magyar reformátusok egységesülését sürgeti" címmel. A tudósító cikke elején kifejezte érzéseit, amikor Tőkés Lászlót nem püspöknek, hanem "lázító politikai és vallási vezetőnek" nevezte. Tőkés László püspök a térség magyar reformátusait egy "megaegyházba" szeretné egyesíteni. Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház elnöke szerint a magyar reformátusok kapcsolattartása nem jelentené egy szuperegyház megteremtését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./ A Magyar Reformátusok Világszövetsége aug. 21-én kiadott közleményében reagál erre a sajtótudósításra, melyet az Interneten terjesztettek. Tőkés László királyhágómelléki püspök, dr. Csiha Kálmán erdélyi, dr. Erdélyi Géza felvidéki és Csete-Szemesi István vajdasági püspök visszautasították a tudósító rosszindulatú vádaskodását. Megígérték, hogy ezt a tudósítást egy hitelesre cserélik ki, de ez nem történt meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

1997. november 20.

Demény Lajos terjedelmes tanulmányában a mai román történetírásban kibontakozó kritikai szemléletet vette számba. 1990 és 1992 között még bátorságra volt szükség annak kimondásához, hogy a román történetírás válságban van, mára már lehet erről beszélni. A tankönyvekben azonban még a régi szemlélet uralkodik, a gátlástalan kizárólagosság, az öndicséret. A nemzetközi konferenciákon a román holocaustról volt szó, először beszéltek az Antonescu-diktatúra zsidó áldozatairól, melyet egészen az utóbbi évekig elhallgattak. 1989 után nemcsak a kritikai szemléletű történészek léptek színre, hanem a legszélsőségesebb, Nagy-Románia Párthoz tartozó Vasile Budriga csoport is. Éppen ők késztették azután a történészeket a kritikus hangvételre. Az új szemléletben szerepe van Lucian Boia /sz.1944/ professzornak, aki Bukarestben, az egyetemen a román és egyetemes histográfia szemináriumát vezeti. 1980-ban javaslatára hozták létre a történészek bukaresti világkongresszusán a Nemzetközi Histográfiai Bizottságot, melynek főtitkára, majd elnöke lett. 1995 és 1997 között három tanulmánykötet szerkesztője részben szerzője, kettő közülük a román kommunizmus és egy a román történelem mítoszairól szól. Az utóbbival foglalkozik Boia behatóan. 1995-ben megjelent munkájával /Mituri istorice romanesti (Magyarul: Román történelmi mítoszok)/ Boia az érdeklődés középpontjába került. Megvizsgálta a román mítoszokat, foglalkozott a nemzeti hősökkel, akiket hol dicsőítettek, hol eltaszítottak. A szerző kitért a dák eredetelméletre, hozzátéve, az utóbbi két évtizedben ez az uralkodó elmélet a román történetírásban. A román nyelv tetemes szókincse szláv eredetű, tehát a szláv elem asszimilálása előtt nem lehetett beszélni a román nyelv kialakulásáról. Az eredetvitában Boia professzor leszögezte, hogy "a román nép kialakulása elsősorban nyelvészeti kérdés".- A román nép egységének mítoszát a kommunizmus korában megszilárdították és visszavezették a dák királyokig. A román egység szimbólumát, Mihály vajdát a múlt század harmincas éveiig a Habsburg hatalom szolgálatába szegődött zsoldosnak tartották a román történészek. Aarion Florian 1837-ben kiadott könyvében csinált belőle nemzeti hőst, ezt a képet szentesítette Nicolae Balcescu. Igaz, A. D. Xenopol tagadta, hogy Mihály vajdát a nemzeti egységtudat vezette lépéseiben. A teljes változást a kommunista diktatúra időszaka hozta, amikor a hódítás helyett az egységesülést hirdették. Az egység mítoszának a jegyében betiltották a regionális vonatkozású tanulmányok kiadását. Boia azt is megállapította, hogy 1989 után a nemzeti mitológiát képviselő történészek megőrizték hadállásaikat, sőt: ők már nem elégedtek meg Mihály vajdával, hanem azt állítják, hogy Stefan cel Mare moldvai vajda is az összes románok ura volt. "Itt már nem csupán értelmezésről van szó, mint Mihály vajda esetében láttuk, hanem új történelem feltalálásáról. Az egyik középiskolai tankönyvben azt is kijelentették, hogy 1848-ban a románok egyetlen forradalmi programmal léptek fel, amikor köztudott, hogy több és távolról sem azonos programjuk volt" - írta Boia professzor. A román lelkiség mítoszát a jobboldali, nacionalista Lucian Blaga fejtette ki. Blaga és mások azonosították a román lelkületet az ortodoxiával. - Boia könyvében a román mítoszok sorába utalja az állandóan hangoztatott román függetlenségi küzdelmeket. - Könyvéből az is kiderül, hogy Dobrudzsában 1880 előtt a románok kisebbségben voltak és hosszú évtizedekre volt szükség, hogy a romanizálást elvégezzék: 1947-ig romanizáló bizottság működött miniszteri rangban levő királyi megbízott elnöklete alatt. /Demény Lajos: Mítoszokról - mitizálás nélkül. A román történetírás kritikai irányzatai. = A Hét (Bukarest), nov. 20./

1999. január 28.

Marosvásárhelyen a kilenc református egyházközség közül egyben, a Gecse Dániel /jelenleg Stefan cel Mare/ utcaiban működik diakóniai szolgálat: idős emberek orvosi utókezelése. Az asszisztensek fizetését a hollandiai testvérszervezet biztosítja., tájékoztatott Sárpataki János esperes. A gyülekezet elöregedő, hiszen a 4852 lélek tíz százaléka egyedül él. A rászorulók havonta jutnak segélycsomaghoz. Támogatják a jövedelem nélkülieket is. Mezey Sarolta: Diakóniai szolgálat. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./

1999. augusztus 17.

Nagybányán a helyi Galaxia Rádió bejelentette, hogy hamarosan megkezdik Stefan cel Mare (!) tornyának felújítását is: kijavítják a tetőszerkezetet, kicserélik a régi óraművet és díszkivilágítás is lesz rajta. Arra, hogy a torony a moldvai vajda nevét viselné, mindjárt az is rácáfol, hogy az illusztris történelmi személyiség sosem járt a Magyar Királyság részét képező területeken, így természetesen Nagybányán sem! A tornyot, amelyhez egykor templom is tartozott, 1347-ben építették, Stefan pedig 1504-ben halt meg. Államalapító Szent István király egyben Nagybánya védőszentje is. Az ő nevét viseli a torony. /Szika Levente: Történelemhamisítók. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 17./

2000. november 15.

Kiszivárogtatott információk szerint a székelyudvarhelyi Marin Preda Líceum és a Cimpulung Moldovenesc-i Stefan Cel Mare katonai középiskola együttműködési megállapodást írt alá. Beder Tibor főtanfelügyelő határozottan cáfolta, hogy ő ilyen protokollumot aláírt volna. Nincs kizárva, hogy a protokollum egy katonai iskola alapkövének letételéhez köttetett. /Katonai iskola "árnyéka" Székelyudvarhelyen? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

2000. december 8.

Székelyudvarhelyen dec. 8-án lesz a helyi román tannyelvű Marin Preda Gimnázium és a Campulung Moldovenesc-i Stefan cel Mare katonai szakközépiskola közötti együttműködés keretében az első közös tevékenységre. A két iskola nemrégiben együttműködési szerződést írt alá, ami vitát, ellenérzést váltott ki Székelyudvarhelyen. A tanfelügyelőség részéről Beder Tibor főtanfelügyelő tudta nélkül írták alá a dokumentumot. A protokollumot ellenjegyezte Sorin Frunzaverde védelmi és Andrei Marga közoktatási miniszter. ″A tanfelügyelőség aláírását semmisnek tekintjük azon egyszerű oknál fogva, hogy nem a mi illetékességünk az iskolák közötti együttműködés kialakítása″ - jelentette ki Beder főtanfelügyelő, hozzáfűzve: minden iskola maga dönti el, hogy kivel akar együttműködni. Beder Tibor felhívta a székelyudvarhelyi iskola vezetőségének figyelmét, hogy tevékenységükkel ne keltsenek feszültséget. - A mostani közös programon katonai és civil személyiségek vesznek részt - írja a közlemény. /Együttműködés román iskolák között. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./

2002. szeptember 19.

Egyes román lapok azt állították, hogy Kossuth Lajos háborús bűnös; visszatér a bűvös "negyvenezer lemészárolt román" motívuma, és fröcsög az uszító sajtó: Háborús bűnösök nemkülönben "Bem Josif, Pëtöfi Sandor, Vasvari Pál, Hatvani Emeric, Kemeni Farkas, Szentivani Karoly, groful Haler Ignat, Maskasi Pall si altii" - olvasható a román lapban. Kiderül, hogy az 1940-es bécsi döntésért is Kossuth és bandája a felelős. A fasiszta magyarok, sugallja a cikk, negyvenben megváltoztatták a Stefan cel Mare utca nevét Hitlerre, a Calarasilor-t Kossuthra, a Constantin Romanu-Vivu utcát Hórthy (sic!) Miklósra, a Sfantul Gheorghe utcát Mussolinire, a Liceului-t Bem Iosif-ra, "si altele". -Az ellen, hogy az egyik vásárhelyi lap - megjelenése óta! - következetes, kitartó, nacionalista, fasiszta kampányt folytat az egész magyarság ellen, senki sem emeli fel szavát; nem érzékeny rá az emberi jogokért küzdő megannyi civil szervezet, nem kapják fel fejüket az antiszemitizmus és a romagyűlölet ellen oly gyakran tiltakozó csoportosulások, alapítványok, gittegyletek, és nem zavartatja magát az RMDSZ sem. - Választott politikusaink tűrik a gyalázatot, írta a lapban a döme szignójú hozzászóló. /(döme): Nyammográfia: Kossuth és bandája. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./

2002. október 14.

Okt. 12-én Kolozsváron, a száz évvel ezelőtt felállított Mátyás király-szoborcsoport előtt rendezett emlékezésen több ezer kolozsvári lakos vett részt. Gheorghe Funar polgármester ezúttal is igyekezett megzavarni a "magyarok ünnepségét", akkor kezdte meg saját rendezvényét, amikor a Szent Mihály-plébániatemplomban véget ért az ökumenikus istentisztelet. A rendezvényt a magyar Kulturális Minisztérium támogatta. A polgármester által kirendelt mintegy kétszáz főnyi csoport az ünnepség folyamán kitartóan román nemzeti lobogókat lengetett, de rendzavarás nélkül végighallgatta a magyar nyelvű beszédeket. A Fadrusz-Napok rendezvénysorozat alkalmával a Kolozsvári Magyar Opera díszhangversenyt adott okt. 11-én, majd ünnepi beszédek hangzottak el. Vasile Soporan prefektus kitért a Fadrusz János által készített remekmű példamutató szimbólumára, amely beívódik egy közösség öntudatába. Serban Gratian, Kolozs megyei tanácselnök miután beszédében értékelte Fadrusz János és alkotását, így fogalmazott: "a harmadik gondolatom a jelen ünnepségekkel kapcsolatban az ország multikulturális jellegére utal. Corvin Mátyást ugyanis, a román Iancu de Hunedoara fiát, Magyarország királyává választása után az erdélyi szászok is becsülték, hiszen elismerte politikai-társadalmi-adminisztratív szervezkedésüket, ugyanakkor pedig szoros kapcsolatot tartott fenn a moldvaiakkal is, Stefan cel Mare-n keresztül". Boros János hangsúlyozta, hogy "Fadrusz János monumentális alkotása Kolozsvár jelképévé vált. Gyermekeknek játszó-, fiataloknak találka-, időseknek pihenőhely. A városba látogatók első útja ide vezet. Így köt össze immár száz éve korokat és generációkat, hazavárja az elszármazottakat, fogadja a látogatókat." Ezután került sor a Fadrusz család leszármazottja, Bornai Tibor által kezdeményezett Fadrusz-emlékérmek kiosztására, amelyet azok a személyiségek vehettek át, akik hozzájárultak az erdélyi magyar kultúrkincs gyarapításához és gazdagításához, és a Fadrusz-életmű ápolásában kimagasló szerepet játszottak. Az emlékérmeket Kiss Elemér, Magyarország kancellária-minisztere, Szabó Vilmos államtitkár, Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke, Bornai Tibor, valamint Simon Sándor kabinettfőnök nyújtotta át a következő személyiségeknek: Kötő József (EMKE-elnök), Egyed Ákos (EME-elnök), Markó Béla (RMDSZ-elnök), Balogh Ferenc (a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság elnöke), Jakobovits Miklós (a Barabás Miklós Céh elnöke), Jakubinyi György (római katolikus érsek), Tempfli József (római katolikus megyéspüspök), Tőkés László (református püspök), Pap Géza (református püspök), Szabó Árpád (unitárius püspök), Mózes Árpád (magyar evangélikus püspök), Czirják Árpád (római katolikus érseki-helynök), Csiha Kálmán (nyugalmazott református püspök), Kónya-Hamar Sándor (megyei RMDSZ-elnök), Boros János (alpolgármester), Murádin Jenő (művészettörténész), Németh Júlia (újságíró, művészettörténész), Kovács András (művészettörténész, egyetemi tanár), Gergely István (szobrászművész), László Bakk Anikó (tanárnő), Bornai Tibor (budapesti zeneszerző), Vasile Soporan (prefektus), Pop Virgil (építész, egyetemi tanár), Serban Gratian (megyei tanácselnök), Doina Cornea (egyetemi tanár), Ioan Sbarciu (rektor, a kolozsvári Képzőművész Szövetség elnöke). Okt. 12-én a főtéri Szent-Mihály templomban ökumenikus istentiszteletet tartottak, a bevezetőben Czirják Árpád érseki-helynök köszöntötte a kül- és belföldi állami és civil szervezetek képviselőit, az egybegyűlt ünneplő közönséget. Az ökumenikus istentiszteleten ezután igét hirdetett: Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Mózes Árpád, magyar evangélikus püspök, Szabó Árpád, unitárius püspök, valamint Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyház püspöke, majd a görög katolikus és az ortodox egyház egy-egy képviselője tolmácsolták egyházfőik üzenetét. A himnusz eléneklése után az ünneplő gyülekezet a Mátyás szoborhoz vonult. Az ünneplőket elsőként Ioan Hidegcuti, a román művelődési és vallásügyi minisztérium főtitkára köszöntötte, a román kormány üzenetét tolmácsolva. Kiss Elemér, a magyar Miniszterelnöki Hivatalt felügyelő miniszter hangsúlyozva, hogy Mátyás király szobra száz éve áll ellent az időnek, hirdetvén a magyar kultúra dicsőségét, emlékeztetvén a magyar és az egyetemes történelem egyik fényes korszakára. A magyar miniszter rámutatott: a magyar közösségek, mindig számíthatnak a magyar kormány hatékony támogatására. A támogatás mértékét bizonyos területeken növelik is. - Mi is tulajdonképpen a Mátyás-szobor? Remekmű? Igen! Tisztességadás egy nagy királynak? Igen! Kolozsvár szimbóluma? Igen! Erdély nemhivatalos címere? Igen! - ezekkel a szavakkal kezdte ünnepi beszédét Markó Béla, az RMDSZ elnöke, majd feltette a kérdést: - Ki fél hát Mátyás királytól? Az, aki fél az igazságtól. A hitvány kolozsvári bíró, aki hajdanában deresre húzatta az álruhás királyt, és azóta is fél tőle, reszket mint a nyárfalevél, rémálmai vannak, rögeszméjévé lett az igazságos király. Éjszaka is, ha álmából felriad, azon töri a fejét ez a hitvány kolozsvári bíró, hogy miképpen tudná legyőzni a Mátyás-szobrot. Csakhogy Erdély dobogó szívét, ezt a nagyszerű ércszobrot nem lehet eltüntetni. Aki a Mátyás-szobrot sérti, minket sért. Erdély szellemét sérti, a tolerancia eszméjét, magyarok, románok, németek együttélésének eszméjét. Lehet, hogy van, akinek nem tetszik Mátyás király, bár nem értjük, miért, hiszen ő inkább összekötő kapocs, és nem szétválasztó kard miközöttünk. De akár tetszik, akár nem, egymás értékeit meg kell becsülni. Nekünk sem minden tetszik abból, amit a románok szeretnek, de tiszteljük az értékeiket, és tőlük is elvárjuk ugyanezt a tiszteletet. Az együttélésnek az alapja ez a kölcsönös tisztelet lehet - mutatott rá a szövetségi elnök. Ünnepi beszédében Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: Fadrusz János azt érezte és valósította meg kitűnő művészi érzékkel, amiben Hollós Mátyás hite is gyökerezett. Azt, hogy a történelem béklyóitól való szabadulás és megújulás lehetőségenek felismerése méltóságot és önbizalmat kölcsönöz mindenkor egy népnek. Kónya-Hamar Sándor leszögezte, hogy a szobor a kulturális világörökség tartozéka. Kolozsváron Európa felé Mátyás szobra előtt vezet el az út - mondotta Kónya-Hamar Sándor. Az ünnepi beszédeket követően megkoszorúzták Mátyás király szobrát. Koszorút helyeztek el a román és a magyar kormány, a magyar történelmi egyházak, az RMDSZ és a romániai magyar civil társadalom képviselői. Funar, a "kolozsvári bíró" megjelent a Főtéren. A polgármesternek csupán tucatnyi híve jött el a meghirdetett rendezvényre, jelen volt Damian Brudasca nagy-romániás parlamenti képviselő, illetve Petre Calian, az NRP Kolozs megyei szervezetének elnöke. Funar kínos helyzetbe került: ugyanis az általa helyszínre hívott ortodox pap nem jelent meg. A sajtó munkatársainak Funar elmondta: azért jött ide, hogy együtt ünnepeljen a magyarokkal, de a szélsőséges kisebbségiek meghiúsították a szándékát. Az ortodox mise 10 óra 22 perckor kezdődött, amikor a nagy-romániás szervezők tudták, hogy a Szent Mihály-templomban tartott ökumenikus istentisztelet a vége fele közeledik. A polgármester és hívei a szobor közelébe nyomultak, majd a magyar megemlékező ünnepséget megelőzően a polgármesterhű közintézmények koszorút helyeztek el a szobor elé. A térre érkező Tőkés László püspök, Czirják Árpád érseki helynök alig néhány lépésre mentek el a dermedten bámuló városvezető előtt. A rendezvény alatt a polgármester utasítással látta el híveit. Például a magyar himnusz közben odaszólt: - Lebegtessétek a zászlókat! Gyertek, most! - mondta fennhangon. A szélsőséges román bekiabáltak ugyan, és megpróbálták áttörni a biztonsági kordont, összességében azonban nem tanúsítottak agresszív magatartást. Az ünnepséget követően Funar nyilatkozott: nem szándékszik megbüntetni Boros János alpolgármestert azért, mert az RMDSZ-szel ünnepelt. A polgármester tekergőknek nevezte azokat, akik félbeszakították az ortodox misét, és elmebetegeknek azokat, akik a magyar címert tartalmazó zászlót lengették. Az ünnepséget követően Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet nyilatkozott: szép ünnepségen vett részt. - Nem éreztem feszültséget. Azokban volt feszültség, akik azt akarták, hogy feszültség legyen. - Kölcsönösen kellene tisztelnünk egymást, a másik ünnepségét még akkor is, ha valamely kérdésben a történészek nem értenek egyet. Az együttélés receptje a hagyományok, értékek kölcsönös tisztelete - nyilatkozta Markó a román sajtónak. /Köllő Katalin, Papp Annamária, Kiss Olivér: Mátyás, Erdély örökkévaló szíve. Európa felé Mátyás szobra előtt vezet el az út. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

2003. március 19.

Márc. 13-án Kolozsváron, a Györkös-Mányi Albert Emlékházban a Szociológia Nyílt Estek előadását Veres Valér szociológus tartotta. Egy 1997 őszén végzett kutatás, a Kárpát-projekt eredményeit mutatta be. Az összegzett tanulmány, a Nemzeti identitás és társadalmi rétegek Erdélyben az előadó doktori disszertációjának legfontosabb része. A kutatást végzők az erdélyi magyar és román nemzetiségűek nemzeti identitástudatát vizsgálták. Veres Valér szerint a Kelet-Európában élők közösségi önazonosság-tudatát elsősorban kultúrnemzeti és államnemzeti identitástudatuk határozza meg. Az erdélyi magyarok esetén az előző kettőt erős kisebbségi identitástudat egészíti ki. A magyarok és a románok egyaránt büszkék a saját hovatartozásukra, ugyanakkor mindkét csoport kisebb része úgy érzi, hátrányban van, mivel Romániában él. Az erdélyiek nemzeti szimbólumai között vezető helyen áll a magyar, illetve a román zászló, a történelmi személyiségek közül pedig Petőfi Sándor és Szent István király, illetve Mihai Viteazul és Stefan cel Mare a legnépszerűbb. A románok sokkal optimistábban vélekednek a magyarság számának növekedéséről, mint a magyarok ugyanerről. /Kónya Klára: Porlik, mint a szikla. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

2003. szeptember 23.

Az elkövetkező időkben dől el, hogy Aradon szimbolikusan megismétlődik-e a százötvennégy esztendővel ezelőtti világosi fegyverletétel. Iliescu államelnök budapesti diadalútja arra vall, hogy mindez lehetséges. Iliescu azt is vendéglátói tudomására hozta, hogy a Kossuth-Balcescu megbékélő kiegyezésére azért nem lehet hivatkozni, mert erre post factum került sor, mikor a szabadságharc sorsa már rég eldőlt. Iliescu Budapesten azt is szóvá tette, hogy a tizenhárom tábornoknak Aradon van egy obeliszkje, és a forradalmár tábornokok közül tizenegy e mellé (?) van elhantolva. Vagyis nincs szükség a Szabadság-szobor visszaállítására. Számos, aláírással ellátott megállapodás is született, már az avatóünnepség programját is kifundálták. Azonban mi a szószegések történelmi tapasztalatainak bőségével rendelkezünk írta Sylvester Lajos."Itt állott Árpád vezér szobra, 1916-ban az oláh ledöntötte." Hosszú időn keresztül volt olvasható e felirat a Brassó fölé magasodó Cenk tetején, egy hajdani szobortalapzaton - aztán a talapzatot magát is felrobbantották, széthordták, mint annyi mást. Ennyi maradt a hajdan tíz méter magasan álló, háromméteres Árpád-katonából, amely valamikor a magyar birodalom legdélkeletibb határát jelképezte, emlékezett György Attila. Mert Erdélyben magyar szobornak lenni sem könnyű, tette hozzá. A szimbolikus térfoglalás Romulus és Remus-szobrokban, román hősök emlékművében manifesztálódott. Később kolostorokban, templomokban, egyházi létesítményekben. Nem állhat magyar felirat Mátyás király kolozsvári lovas szobrán. "Ezért kellett rajta táblát elhelyezni, amely a király román származását és a magyarok galádságát hirdeti. Ezért kellett őt román nemzetiszínű zászlókkal körülvenni, és ezért kellett felásni a teret.Ezért nem lehetett Nagyváradon a nagyságos fejedelemnek, Bethlen Gábornak a szobrára felírni magyarul a nevét. Annak a fejedelemnek, aki román nyelvre fordíttatta a Szentírást. Ezért kenik be szinte naponta fekáliával Fehéregyházán a költő síremlékét. Ezért kellett eltávolítani a Wass Albert-szobrokat. És ezért nem állhat újra Aradon a Szabadság-szobor." És fájdalmas a megadás, amellyel e pusztítást fogadja a magyarság. A magyar kormány tehetetlensége, az RMDSZ gyávasága. Kovács László szemforgató álszentsége és Markó Béla szánalmas, ezredik "kiegyezése". És még sincs veszve minden. A lebontott, meggyalázott szobrok helyén mégiscsak ott marad valami, amit nem lehet eltüntetni. Árpád, Mátyás, Bethlen Gábor vagy éppen Wass Albert szelleme. Gyergyóalfaluban fehér márványba vésett felirat áll, hosszú évtizedek óta, és rendszerektől, hazáktól és hazaárulásoktól függetlenül hirdeti az igazságot, országnyi hitet adva: "Ember, vésd szívedbe, hogy ez a föld mindig székely volt és az is marad". /György Attila: Szabadság, szobor. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 23./A ,,megbékélési parkot" Kovács László külügyminiszter nem utasítja el. A román történelemszemlélet szerint berendezett ,,megbékélési emlékparkban" bizonyára helyet kap Avram Iancu, Balcescu és Axente Sever. Nem kellene-e az osztrákokat is a kerítésen belülre bevenni, hiszen ők is tettek ezt-azt 48/49-ben? Sylvester Lajos felidézte, hogy amikor Dózsa szülőfalujában, a háromszéki Dálnokban a parasztvezér számára emlékművet állítottunk, Bukarestben a méretek után érdeklődtek. Közölték, hogy Stefan cel Mare emlékművénál nem lehet magasabb. /Sylvester Lajos: A magyar szabadságharc aradi sírkertje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 23./

2004. február 27.

Funar polgármester Stefan cel Mare moldvai fejedelem szobrát akarja felállítani Kolozsváron, annak ellenére, hogy a városi tanács több ízben elvetette javaslatát. A szobrot a Farkas (M. Kogalniceanu) és Egyetem (Universitatii) utca sarkán vagy a Főtér északi részén, a Bánffy-palota és a Szent Mihály-templom között helyeznék el. A szoborállítási bizottság tagjai között szerepel Bartolomeo Anania ortodox és Florentin Crihaineanu görög katolikus püspök, Camil Muresan akadémikus, díszpolgár, Raoul Sorban egyetemi tanár, díszpolgár, Paul Eugen szobrász, díszpolgár, Ioan Sbarciu, a képzőművészeti akadémia rektora, Nicolae Bahnareanu, a IV. erdélyi hadtest parancsnoka és Marcel Bontidean városi rendőrfőparancsnok is. Molnos Lajos RMDSZ-es városi tanácsos felháborodását fejezte ki a polgármesteri hivatal terveivel kapcsolatban. /Kiss Olivér: Tiltakoznak az önkormányzati képviselők. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

2004. április 25.

Bukarestben tanácskozott márc. 26-án a Szentszék küldöttsége az Eugen Uricaru államtitkár vezette román küldöttséggel. 1992 és 1995 után ez volt a harmadik kétoldalú tanácskozás. Hangsúlyozták a katolikus, az ortodox és a többi egyház együttműködésének szükségességét szociális, kulturális és humanitárius téren. A Szentszék küldöttsége reményét fejezte ki, hogy a román hatóságok végrehajtják a restitúciót. A román fél megköszönte a Szentszék támogatását Stefan cel Mare, a román szent fejedelem emlékét idéző római kiállítás megrendezéséhez, amely szept. 30-án nyílik meg a Vatikáni Múzeumban. /Tanácskozás a Szentszék és Románia között. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 25./

2004. május 18.

Ismét törvénytelenségre készül Funar, Kolozsvár polgármestere: közpénzből utalna ki több ezer eurót azoknak a tervezőknek, akik a Stefan cel Mare szobor megvalósítására nyújtottak be pályázatot. A magyarellenességéről ismert "kolozsvári bíró" büszkén dicsekedte az újságíróknak: 12 éves polgármesterkedése alatt több mint 15 emlékmű az ő szellemi ihletésére és javaslatára valósult meg Kolozsváron. Stefan cel Mare halálának ötszázadik évfordulója alkalmából törvénytelenül szobrot akar állítani az 1500-as években uralkodott moldovai fejedelemnek. Annak ellenére, hogy a városi tanács hét alkalommal elvetette a szoborállítás ötletét, a polgármester önhatalmúlag zsűrit állított össze, és ötletbörzét hirdetett, amelyre több mint tíz szobrász jelentkezett. A testület elnöke maga Gheorghe Funar. /Kiss Olivér: Közpénzből törvénytelenül. Szobor a magyar főkonzulátus előtt? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

2004. június 17.

„A román nemzet szentként tiszteli az egykori vajdát, aki a nép szemében az ideális államfő és népvezér megtestesítője” – fejtette ki Ion Iliescu az István vajda (Stefan cel Mare) emlékére szervezett jún. 16-i rendezvényen. A Stefan cel Mare-emlékév ünnepségei sorában az első nagyszabású rendezvényt a román ortodox egyház jún. 16-án szervezte, az államelnök, a parlament két házának elnökei és a kultuszminiszter jelenlétében. Az emlékév kapcsán korábban vita pattant ki a kabinet egyes tagjai között, ugyanis Razvan Theodorescu művelődési tárcavezető kifogásolta, hogy Octav Cozmanca közigazgatási minisztersége idején, tavaly nyáron a kormány ezermilliárd lejt utalt ki István vajda halálának 500. évfordulója megünneplésére. A rendezvényre azonban a művelődési minisztérium mindössze 60 milliárd lejt igényelt, tehát a kért összeget 16 és félszeresére duzzasztották. /Salamon Márton László: A történelemtől az aktuálpolitikáig. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./

2004. július 30.

A budapesti Magyar–Román Baráti Társaság elnöke, Tóth János újabb kapcsolatépítési szándékkal járt Temesváron. Tagságuk keresi a magyar és a román nép múltjában és jelenében a barátság kinyilvánítására lehetőséget nyújtó érintkezési pontokat. Temesváron Eftimiu Murgu születése 200. évfordulójának megünneplésére (2005. december) keresett partnereket. Vaslui mellett szeretne a budapesti Magyar–Román Baráti Társaság egy olyan obeliszket felállítani, amelynek kétnyelvű feliratában azt is megörökítenék, hogy Stefan cel Mare ottani győztes csatájában ötezer székely és ezernyolcszáz erdélyi katona vett részt. Tervük megvalósításában számítanak az ottani Román–Magyar Baráti Társaság támogató együttműködésére. Tóth János elnök a baráti társaság temesvári partnerszervezetével, a Geml József Társaskör vezetőivel is tanácskozott, meghívta őket a szeptemberben megrendezésre kerülő budapesti Civiliáde rendezvényre. /(Sz. I.): Civil kapcsolatok a magyar–román barátságért. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 30./

lapozás: 1-30 | 31-53